A vízzáró beton készítése
A beton és vasbeton szerkezeteket vízzáróságuk szerint három csoportba sorolhatjuk
Mérsékelten vízzáró az a beton vagy vasbeton szerkezet, esetleg vakolt szerkezet, amelynek 1 m2 felületén a legnagyobb üzemi víznyomás mellett, 24 óra alatt legfeljebb 0,4 liter víz szivárog át.
Vízzáró az a beton vagy vasbeton szerkezet, esetleg vakolt szerkezet, amelynek 1 m2 felületén a legnagyobb üzemi víznyomás hatására, 24 óra alatt legfeljebb 0,2 liter víz szivárog át. Szabadban, vagy jól szellőzött helyiségben ez a vízmennyiség általában elpárolog a felületről (azaz átnedvesedés nem észlelhető).
Különlegesen vízzáró az a beton vagy vasbeton szerkezet, esetleg vakolt szerkezet, amelynek 1 m2 felületén a legnagyobb üzemi víznyomás hatására, 24 óra alatt legfeljebb 0,1 liter víz szivárog át.
Ahhoz, hogy a beton anyaga jó vízzáróságú legyen, nem kell mást tennünk, mint egy megfelelően tömör belső szerkezetű betont kell előállítanunk. Ehhez szükség van egy jól megtervezett adalékanyag vázra. Megfelelő finomrész tartalommal biztosítani kell a jó tömöttséget is. (A finomrész alatt a betonban lévő cement és az adalékanyag 0-0,25 mm közé eső részének összege értendő.) Ha az adalékanyagunk finomrésze (0-0,25 mm) hiányos, akkor azt pótolni kell, például mészkőliszttel.
Az adalékanyag szemcsék összeragasztásához szükség van továbbá cementre és vízre. A betonösszetétel tervezésekor a cementtartalom megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a beton statikailag előírt említett finomrésztartalom is biztosítva kell legyen. Természetesen az adalékanyagváz hiányzó finomrészét nem lehet csak cementtel pótolni, hiszen a túlzott cementadagolás növeli a beton repedési hajlamát, ami egy vízzáró beton esetében nem kívánatos.
A cement kötéséhez és a beton bedolgozhatóságához vízre van szükség. E két vízmennyiség közel sem azonos egymással, hiszen a cement kötéséhez kémiailag kb. 23 tömeg% vízre van szükség. Ezzel a vízmennyiséggel a betonkeverék még a földnedves konzisztenciát sem éri el. A konzisztencia javítása, a jó bedolgozhatóság érdekében további vizet rakunk a betonba. Ez a többletvíz a bedolgozást követően elpárolog a betonból, a helye pedig légpórusok formájában a betonban marad. Minél több vizet adagolunk a keverékünkhöz a jobb bedolgozhatóság érdekében, annál porózusosabb betont kapunk eredményül. Ennek érdekében a vízzáró betonokra vonatkozóan korlátozva van a betonkeverék maximális víztartalma.
A megoldást a képlékenyítő és folyósító adalékszerek jelentik, melyek segítségével a szárazabb konzisztenciájú betonunkat fölösleges és káros vízadagolás nélkül bedolgozhatóvá, akár önthető konzisztenciájúvá tehetjük. Ily módon biztosítjuk a légpórusoktól mentes, megfelelően tömör anyagszerkezetet.
A megfelelően megtervezett és elkészített frissbetont még be is kell dolgozni. A beton bedolgozása is számos hibaforrást rejt magában. Nélkülözhetetlen a megfelelő eszközökkel történő tömörítés, illetve utótömörítés. A megfelelően bedolgozott betont utókezelni kell. Az utókezeléssel megvédjük a szilárduló betont a nem kívánatos környezeti hatásoktól és a gyors vízveszteségtől.
A vízzáró beton nem csodabeton, de készítésénél számos alapszabályra oda kell figyelni. Ezek viszonylag egyszerűen betartható előírások, melyek elmulasztásával a betonunk bizony nem lesz megfelelő.
Irodalom:
Német Ferdinánd – 2004
MÉASZ ME-04.19:1995 8. fejezet Vízzáró betonok
