A finom eloszlású agyag-iszap megtűrhető mennyisége A beton-adalékanyag homokrészében a lakossági építkezéseken leggyakrabban előállított C 10-es és C 12-es szilárdsági osztályú betonok esetében max. 6 térfogatszázalék lehet. Az agyag-iszap tartalom egyszerű vizsgálattal, gyorsan meghatározható. A 0,7… 1,0 1 űrtartalmú, csavaros fedővel ellátott befőttesüveget félig megtöltjük a vizsgálandó beton-adalékanyaggal, amelyből előzőleg a 4 mm-nél nagyobb szemcséket […]
A beton-zsaluzat anyaga általában a fa, az acél és a műanyag. Ezenkívül beton-zsaluzatként használhatjuk a termett talajt, a mesterségesen feltöltött és megfelelően tömörített földanyagot, a téglafalat, az erre alkalmas betonelemeket stb. A lakossági építkezéseken az épített beton-zsaluzat anyaga általában a fenyőfa. A fenyőfa könnyű, szilárd, egyenletes szövetű és könnyen megdolgozható (fűrészelhető, szegezhető stb.). A hagyományos, […]
A betonkészítés során felhasznált anyagok: — a betont alkotó anyagok (cement, víz, beton-adalékanyag és beton-adalékszerek), — a betonba kerülő betonacél, — a beton-zsaluzat anyagaként felhasználandó építófa és — a beton-zsaluzati elemek rögzítésére szolgáló kötőelemek. A cement a beton legfontosabb és egyúttal legdrágább alkotóanyaga A cement a beton kötőanyaga; vízzel megkeverve a hozzákevert beton-adalékanyagot mind levegőn, […]
beton készítéséhez beton-adalékanyagul felhasználhatók mindazok a természetes és mesterséges anyagok, amelyeknek megfelelő a szilárdságuk és a betonra káros szennyeződéseket nem tartalmaznak. A természetes beton-adalékanyagok kőzetek természetes aprózódásából (homokos kavics) vagy mesterséges aprításból (zúzottkő) keletkeznek. A mesterséges beton-adalékanyagok lehetnek ipari hulladékok (pl. kazánsalak), ipari hulladékból előállított anyagok (pl. kohóhabsalak), vagy természetes anyagokból ipari úton előállított beton-adalékanyagok […]
Szerelés előtt a betonacélt elő kell készíteni. Az előkészítés egyes műveletei a következők: — egyengetés, — tisztítás, — méretre vágás és — hajlítás. Az előkészítés során ügyeljünk arra (különösen hosszabb betonacél szálak mozgatásakor), nehogy azok villamos vezetéket érintsenek! A tekercsben szállított betonacél maradó alakváltozást szenved, és a szálban érkező betonacél is meggörbülhet a szállítás során. […]
A vasbeton szerkezetek betonacél vázát a vasalási tervnek megfelelően, nagy gondossággal kell összeszerelni. A vasalási tervet a statikus mérnök készíti. A vasalási terv tartalmazza a szereléshez szükséges összes adatot: a beépítendő betonacélok minőségét, átmérőjét, darabszámát és alakját, valamint helyzetüket a szerkezetben. A terven az acélbetét átmérőjét mm-ben, a részhosszakat cm-ben, az acélbetét teljes hosszát m-ben […]
A lakossági építkezések beton munkáihoz ritkán van szükség munkaállványra. Ha mégis, akkor a kisbakokból és pallókból összeállítótt bakállványt használjuk Az állványpadozatot 48 mm vastag pallóból készítsük. A szorosan egymás mellé helyezett pallókat alulról állványkapcsokkal fogjuk össze. Ügyeljünk arra, hogy a pallókat csak az alátámasztás felett és legalább 50 cm-es átfedéssel toldjuk. A pallókat alátámasztó bakok […]
A betonkeverék legfontosabb tulajdonságai: — a keverési arány és — a bedolgozhatóság. A keverési arány a beton alkotóanyagainak tömeg (súly) szerinti aránya, amelyet egységnyi tömegű cementre vonatkoztatva adunk meg: c : v : a, ahol c a cement tömegaránya (c = 1): v a víz tömegaránya; a A beton-adalékanyag tömegáránva. A beton-adalékszerek mennyiségét kis tömegük […]
Építkezés Hírek