beton készítéséhez beton-adalékanyagul felhasználhatók mindazok a természetes és mesterséges anyagok, amelyeknek megfelelő a szilárdságuk és a betonra káros szennyeződéseket nem tartalmaznak. A természetes beton-adalékanyagok kőzetek természetes aprózódásából (homokos kavics) vagy mesterséges aprításból (zúzottkő) keletkeznek. A mesterséges beton-adalékanyagok lehetnek ipari hulladékok (pl. kazánsalak), ipari hulladékból előállított anyagok (pl. kohóhabsalak), vagy természetes anyagokból ipari úton előállított beton-adalékanyagok (pl. keramzit). Az alkotóanyagok közül A beton-adalékanyag képviseli a legnagyobb mennyiséget a betonban, ezért ennek jellemzői nagymértékben befolyásolják a beton minőségét. A beton-adalékanyag 4 mm-es rostán áthulló részét homoknak (zúzott homoknak), a rostán fennmaradta! kavicsnak (zúzaléknak) nevezzük
A lakossági építkezéseken általánosan használt beton-adalékanyag a nyers homokos kavics (sóder), amelyet részben folyamból kotornak, részben bányából termelnek ki. A különféle kavicsbányákból beszerezhető beton-adalékanyagokat és azok jelölését foglaltuk össze.
A vegyes termékekben meghatározott mennyiségű tört szemcse is van. A felhasználhatóság szempontjából A beton-adalékanyag legfontosabb jellemzői:
— a szilárdság,
— a szennyezettség,
— a szemszerkezet.
Csak megfelelően szilárd beton-adalékanyagot használjunk. A hazai előírás szerint A beton-adalékanyagul használt kőzet nyomószilárdsága az előírt betonszilárdság legalább kétszerese legyen, de nem lehet kisebb 50 N/mm2-nél. A bányából kitermelt vagy folyamból kotort homokos kavics a szilárdsági követelménynek általában megfelel. Szennyeződésnek tekintjük azokat az anyagokat, amelyek a cement kötését és szilárdulását, a beton szilárdságát és tömörségét, valamint a betonba szerelt betonacél minőségét befolyásolják. A szennyező’ anyagok lehetnek szerves és szervetlen eredetűek.
Amíg a szerves szennyeződések már igen kis mennyiségben használhatatlanná teszik A beton-adalékanyagot, addig a szervetlen szennyeződések bizonyos határig megtúrhetók. A szervetlen szennyeződések lehetnek A beton-adalékanyagban finoman elosztva, vagy A beton-adalékanyag-szemcsékre tapadva, vagy kemény agyag-iszap rögöket képezve. A finom eloszlású szervetlen szennyeződések káros voltának mértéke összefügg szemcsefinomságukkal. Minél finomabb a szemcse, annál károsabb. Legkárosabb az agyag, kevésbe az iszap, és legkevésbé a kő- és a homokliszt. A finom eloszlású szervetlen szennyeződések kevésbé károsak, mint amikor az agyag-iszap A beton-adalékanyag-szemcséket vonja be. Ennél is károsabbak A beton-adalékanyagban levő kemény agyag-iszap rögök.
