A beton időállósága alatt azt értjük, hogy a tulajdonságait a szerkezet használati időtartama alatt meg őrzi.
A beton időállóságát a következő külső környezeti hatások befolyásolják:
- a tűz,
- a fagy és olvasztósók,
- a levegő szén-dioxid-tartalma,
- a korróziót okozó kémiai anyagok,
- a beton felületén megtapadó szerves anyagok (mikroorganizmusok, algák, mohák, zuzmók).
A tűz hatása a betonra
Tűz hatására a beton komoly károsodásokat szenved. A hőmérséklet emelkedésével először a beton húzószilárdsága, majd a beton nyomószilárdsága nagymértékben csökken. 450-500 °C hőmérsékleten a beton a húzószilárdságát gyakorlatilag teljesen elveszti, a nyomószilárdsága pedig akár a felére csökken. A beton teljes tönkremenetele általában 500 °C felett következik be, ha azt kvarc adalékanyaggal és közönséges cementtel készítették.
A fagy hatása a betonra
A fagy hatására a betonban lévő víz —1 °C körüli hőmérsékleten megfagy, és a jég térfogat-növekedésével létrejövő nyomás mikrorepedéseket okoz a szerkezetben. Minél több a betonban lévő víz és minél kisebb a hőmérséklet, annál erősebb a fagy roncsoló hatása. A légpórusképző adalékszerek hatására képződött légbuborékok mintegy helyet adnak a jég kiterjedésének. A fagy betonra gyakorolt hatása attól is függ, hogy milyen korú a beton akkor, amikor a fagy éri.
- Ha a kötés előtt fagy meg a beton, vagyis a fagy a betont legkésőbb 2-3 órás korban éri, akkor a megfagyott beton szilárdnak tűnik, de a szilárdságát csak a jég adja. A kiengedés után a betont nem szabad kizsaluzni, és a hőmérséklet emelkedésével a kötés és szilárdulás megindul. A beton a 28 napos szilárdságát így később éri el.
- Ha a beton kötés közben fagyott meg, ami kb. 3-6 órára tehető, akkor a fagy elmúltával sem lesz már a szilárdulása tökéletes, a betonon repedések láthatók, és ez esetben csak a kivésett vagy kifúrt próbatestekkel lehet meggyőződni a tényleges szilárdulásáról és szilárdságáról, ami rendszerint lényegesen elmarad a fagymentesen szilárduló betonétól.
- Ha a beton szilárdulás közben fagyott meg, vagyis általában 6-8 órás kor után, akkor az egymás után bekövetkező fagyás és felolvadás rendszerint csak akkor tesz kárt a betonban, ha a szilárdsága 15 N/mm 2-nél kisebb volt az első megfagyás alkalmával.
A sózás hatása a betonra
A sózásállóságnak (olvasztósók hatásával szembeni ellenállásnak) nincs hazai vizsgálati módszere. újabban a külföldi szabványok szerint, sóoldatban végzett fagyasztási ciklusok számával és tömegveszteséggel jellemzik.
