A beton egyes tulajdonságainak javítására különböző anyagokat használunk, amelyeket részben a keverővízhez adagolunk, részben a formázott és kizsaluzott, esetleg megszilárdult betont kezeljük velük.
Legrégebben alkalmazzák a kötés- és sziládsággyorsítókat. Ezeknek a gyors kizsaluzhatóság és használatba vehetőség miatt alkalmazhatjuk. Előnyösen használhatók előregyártott elemek helyszíni kötéséhez készülő betonokban, valamint hideg és fagyos időben, amikor fontos, hogy a beton a szerkezet lehűtése, illetőleg a nagyobb hideg bekövetkezte előtt lekössön a friss beton. A kötés és a szilárdulás folyamatának gyorsítására különböző vegyszereket alkalmaznak.
Kalciumkiorid: a betonhoz adagolva, egynapos korban mintegy 100%, hét nap után mintegy 25% a szilárdságnövekedés a kötésgyorsító nélkül készült beton szilárdságához képest. Ellentétben a hőkezeléssel, a beton végszilárdságát nem csökkenti. A kalciumkiorid és egyéb hasonló kötésgyorsítók hátránya, hogy a betonban levő acélbetétekre rozsdaveszélyesek. Ezért a vasbeton szerkezetekbe csak a megfelelő rendszabályok betartásával
szabad adagolni.
Fagygátlás szempontjából kedvező két vegyszer keveréke. A nátriumkloridot elsősorban habarcsokhoz alkalmazzák.
A légbuborékképzö anyagok szerepe az, hogy biztosítják a betonban óhatatlanul keletkező pórusok nem hajszálcsöves, hanem zárt alakját. Különböző műgyanta-féleségeket alkalmaznak erre a célra.
A vízzáróság növelésére az ásványi előfordulású bentonit alkalmas, amely a beton hosszú idejű nedvesen tartását biztosítja és a pórusokat eltömi.
A beton vegyszerekkel szembeni ellenállását biztosítja a szilikumtetrafluorid gázkezelés. A megszilárdult betont, nyomás alatt levő gázzal hozzák érintkezésbe, és ennek hatására a fe!ületi rétegekben a szabad mész vízben és savakban oldhatatlan kálciumfluoriddá alakul. Ugyanakkor aktív kovasav is keletkezik, amely a beton pórusait tömíti.
